Radnóti Miklós

"Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,merengj el hát egy percre e gazdag életen;szívemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,a világ újraépül, – s bár tiltják énekem,az új falak tövében felhangzik majd szavam;..."

Radnóti Miklós Sem emlék sem varázslat (részlet) 

Radnóti Miklós szegedi évei

Radnóti Miklós életének egyik legmeghatározóbb időszaka a szegedi évekhez kötődik. A költő 1930-ban került Szegedre, amikor a Ferenc József Tudományegyetem magyar–francia szakos hallgatója lett. Ez az időszak nemcsak tanulmányai, hanem költői és szellemi fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű volt: Szegeden formálódott igazán érett költővé, és itt alakult ki az a humanista világszemlélet, amely későbbi műveit is meghatározta.

Az egyetemi évek alatt Radnóti aktív résztvevője lett Szeged pezsgő szellemi életének. Bekapcsolódott az egyetemi ifjúság kulturális mozgalmaiba, rendszeresen publikált folyóiratokban, és kapcsolatba került a korszak jelentős irodalmáraival. Különösen fontos szerepet játszott életében Sík Sándor piarista pap és költő, aki tanáraként és mentorként is nagy hatással volt rá. Sík ösztönözte Radnótit költői útján, és támogatta abban is, hogy megtalálja saját hangját.

Szegedi évei alatt Radnóti több jelentős versét írta meg, amelyekben már megjelenik az a letisztult forma- és nyelvhasználat, amely későbbi költészetének védjegyévé vált. Korai verseiben egyszerre van jelen a klasszikus műveltség iránti tisztelet és a modern ember szorongása. A város atmoszférája, a Tisza közelsége, valamint az egyetemi közeg intellektuális szabadsága mind hozzájárultak alkotói kibontakozásához.

A szegedi időszak ugyanakkor nem volt mentes a nehézségektől. Radnóti zsidó származása miatt már ekkor szembesült az egyre erősödő antiszemitizmussal. Egyetemi tanulmányait többször is akadályok nehezítették, doktori disszertációját pedig csak hosszas küzdelmek után védhette meg 1934-ben. Ezek az élmények mély nyomot hagytak benne, és későbbi költészetében is visszatérően megjelennek a kirekesztettség, a fenyegetettség és az emberi méltóság kérdései.

Összességében elmondható, hogy Szeged Radnóti Miklós számára nem csupán egy egyetemi város volt, hanem szellemi otthon is. Itt vált tudatos, felelősségteljes költővé, aki a művészetet erkölcsi feladatnak tekintette. A szegedi évek nélkül Radnóti életműve aligha érthető meg teljes mélységében, hiszen itt alapozódott meg mindaz, ami később tragikusan rövid, mégis kiemelkedően gazdag pályáját jellemezte.

Fotógaléria